Mi is az az Arduino és mire lehet használni?

Egy kis nyomtatott áramköri lap egy vezérlő chip köré építve. Maga a chip programozható, attól függően, hogy mire szeretnénk használni. A nagy dolog benne az, hogy nem szükséges hozzá nagy programozói tudás, könnyen el lehet sajátítani a parancsokat. Az interneten rengeteg segítséget lehet találni hozzá. A chipet egy számítógépről programozhatjuk, a legtöbbször egy USB kábelen keresztül. A készüléken található egy Led, több analóg és digitális ki-bemenet csatlakozó.

Na de mire lehet használni? Csak a fantáziánk szab határt. Én eddig amikre használtam:

-ledek programozott villogtatása
-hőmérsékletmérés
-feszültségmérés
-akkumulátor kapacitás mérés

A mért adatokat átküldi azonnal kábelen a számítógépnek, vagy el tudja tárolni a saját memóriájában.
A rácsatlakoztatunk egy LCD kijelzőt az adatokat ki is jelzi. Tud működni akkumulátorról, vagy az USB csatlakozóról is. Tápegységről is.

Természetesen a különböző célok megvalósításához egyéb eszközöket is be kell szerezzünk. Pl. a szenzorokat, amiknek a mért értékeit szeretnénk látni. A mért adatoktól függően lehet vezérelni mondjuk egy relét ami ki-bekapcsol egy elektromos hálózatra kötött lámpát. Kaphatóak hozzá úgynevezett "shield"-ek, amik bővítik az alap készülék tudását. Wi-fi shield, bluetooth sheld, SD kártya shield, hang modul, LCD kijelző. Csatlakoztatható rádiós modul hozzá. Lehet riasztórendszert építeni vele. Kapható hozzá GPS shield. Ez csak a pár példa ami eszembe jutott.

Én az enyémet 2010.01.07-én vettem, 5124 Ft-ért (27,51 USD, mai áron 29,89 USD). Ma már jóval olcsóbban beszerezhető. Most néztem, már 960 Ft-ért (3,5 USD) szállítással Kínából, de a Vaterán is találni kicsivel drágábban.

Kik is készítették ezt a remek terméket? Angolul tudóknak a sztori itt. Röviden, egy Olasz fiatalember 2003-ban készítette el társaival egy prototípusát a ma is kapható készüléknek. Akkor még nem Arduino-nak hívták hanem, "Wiring"-nak. Aztán a sztoriba több szál is keveredik, hogy ki kinek a találmányát miért használta tovább, milyen céget alapított. Volt összeveszés is ahogy annak lennie kell. 2005-től nevezték Arduino-nak. Állítólag egy bár neve után ahol össze szoktak akkoriban jönni. De lehet, hogy ez csak legenda. :)

A felépítését közkinccsé tették, bárki gyárthatja. Az angol nyelvű weboldala: www.arduino.cc
De több magyar nyelvű ismertető oldalt is lehet találni.

Álló ventilátor Ázsiából - Katasztrófa, szörnyű, minősíthetetlen, de működik

English version.

Még valamikor régen, legalább 10 éve vettük ezt a ventilátort. Sokat nem volt használva mert csak nyáron van rá szükség ha nagyon meleg van. Ha jól emlékszem piaci darab. Az idők során kicsit megroggyant már, persze új korában sem volt tökéletes. A lapátját az utcán találtam, mert az enyém eltört mikor egyszer véletlenül feldöntöttem a készüléket. Eredetileg kék volt. 

Korona a márkája, a mérete 16 inch, az stimmel.

Azt mondja: design in Taiwan. Azt, hogy hol gyártották már nem érdekes. Modell száma is van!
SF-101. A 60W kivételesen igaz. Q.C. Pass. Azaz átment a minőség ellenőrzésen. Minden attól függ mit ellenőriznek és mik az elvárások. Vagy nem néztek itt semmit, vagy az elvárás az volt, hogy megy vagy nem?

Erről majd később:

A fogyasztása:
1-es fokozat: 43W
2-es fokozat: 53W
Utánégető: 61W

Lássuk mi a baj ezzel a ventilátorral:

Azt terveztem, hogy megerősítem az állványt, hogy ne lötyögjön már ennyire. Neki is álltam szétszedni. És akkor ez a látvány fogadott. Az hagyján, hogy a fogyasztóvédelem mit szólna, de ez már nekem is szúrja a szemem! Ilyen taknyolást. A bejövő fázis és nulla vezeték forrasztása kritikán aluli. Egy tüsszentés tartja őket. Ha felborul a készülék (ami már előfordult) akkor simán leszakadhatnak a vezetékek, összeérnek, egy egészséges rövidzárat okozva. Jobb esetben levágja a biztosítékot, rosszabban ki is gyullad. Borzasztó.

Ott a lyuk, de nem dugta bele a munkásember, csak rátüsszentette a drótot. Na persze én megértem, hogy egy nap 5000 ilyet csinál ott a munkás 14 órán át két fillérért.

Kókadozik ahogy lóg a bele.

Ez a repedés úgy keletkezett, hogy rendeltetésszerűen volt használva.

Ez a kondenzátor ez kemény. Azért tört el, mert a csavar és a kondenzárotház között nem volt elég távolság, befeszült és ahogy rácsavarta, letört.

Ahogy egyre többet láttam, beláttam, hogy felesleges ennek egy megerősített keret mert a gond nem ott van. A gond az, hogy a fröccsöntött ventilátorlapát nincsen kicentírozva. Ennél fogva minél gyorsabban pörög, annál jobban kileng az egész ócska szerkezet. Tehát hiába csinálnék neki szuper állványt, valami előbb utóbb szétrázódna. Maga a motor tengelye jónak tűnik, a nagy rezgés a lapátoktól jön. Úgyhogy abban maradtam, hogy kicserélem a kondenzátort, megerősítem a forrasztásokat, kicsit meghúzom a csavarokat és marad így ahogy van. Egyes fokozaton annyira nem is remeg. A többit meg nem kell használni.

Rendeltem Kínából egy új kondit, így olcsóbb volt szállítással, mintha itthon vettem volna a boltban. 99 amerikai cent, azaz 280 Ft.

Felcsavaroztam ahogy a gyárban kellett volna, beforrasztottam.

Megerősítettem a hálózati bejövő kábelek forrasztásait, megcsiszoltam az érintkezőket.

Összeraktam......... és ugyan úgy néz ki amilyen volt, ugyan úgy működik mint eddig. Persze 10%-al kevésbé rezonál és nem fognak leszakadni a hálózati kábelek, rövidzárat okozva. De a lényeg, hogy működik. Ne vegyen senki ilyet, szerintem kicsivel drágábban sokkal jobb minőséget lehet kapni. Az árára persze már nem emlékszem mennyiért vettük.

UPDATE: Azóta már kicentíroztam a lapátot. Ebben a bejegyzésben írtam meg a történetét.

3.rész- A hét bukása - 6600 mAh eredeti HP laptop akkumulátor szétszedése

English version.

Hogy gyarapítsam a 18650-es akkumulátoraim számát, gondoltam veszek laptop akkumulátort és kiszedem őket belőle. Nem volt jó ötlet a Vaterán használt laptop akkumulátort vásárolni. Pedig jónak tűnt. 2000 Ft, szállítással eredeti HP, 12 cellás. Azt gondoltam, hogy nem lehet mai darab, de erre nem számítottam. Megérkezett ahogy kell a Postával, jó masszív darab, marha nehéz.

Sony cellák vannak benne! Jó jel.

Az előző kép és az alsó között több mint egy óra szenvedés történt amíg sikerült lefejteni az akksi tetejét. Valami brutál vastag műanyagból van és erősen össze van ragasztva vagy olvasztva. A végén vésővel kellett nekiállni. Ez a látvány fogadott. Nagyon tetszetős a színük.

A külső részen nem voltak gyártási dátumra utaló jelek, belül már igen. 2002, vagy 2003. Ajjaj. 13 éves lenne?

Az ügyes gyártók a 12 cellára már két hőmérő termisztort szereltek. Nagyon cseles! Az egyik a bal felső négy cella csomópontjában van a másik a jobb alsó négy cella keresztezésénél. Jobb mint a korábbi szétszedéseimnél ahol csak egy hőmérő volt, egy cellára ragasztva.

Beszámoztam a cellákat, hogy tudjam melyik hol volt.

A vezérlő elektronika:

A szokásos hőbiztosíték meg két chip amiről nem tudom leolvasni milyen típus.

Na de most ugrik a majom a vízbe! Mennyi a feszültségük? A pozitív pólusnál lévő háromnak 2, 27V a többi hármas pakknak 1,73V... Tehát már nem fogom őket használni, biztonsági okokból. Ha már 2,5V alá merül egy Li-ion cella, akkor károsodik a belseje. Utánanéztem a cellák azonosítójának, SONY cellák és 2003-ban gyártották őket. 13 éves! Mit keres ez még bárkinél bármit? És ki az aki ilyenért még fizet is? Hát én. De az ember nem nyerhet mindig, ez a történet nem túl sikeres. Na persze a két termisztort kiszedem, így már van 4 db hőmérőm. :) A cellákat pedig elviszem a gyűjtőhelyre ahol már 10 éve a helyük lenne. Több ilyet nem akarok szétszedni, mert csak a szívás van vele.

Hétköznapi akkumulátor típusok áttekintése

English version.

Ceruza AA és AAA Ni-Cd Nikkel-Kadmium akkumulátor:

1898-ban találták fel ezt a típust, 1990-es évekig népszerű volt amikor elkezdte kiszorítani a Ni-Mh akkumulátor típus. 1,2V a névleges feszültsége, korlátozottan használható csak a 1,5V-os elemek helyettesítésére. Jól bírták a magas merítő áramerősséget. A kapacitásuk nem volt túl nagy, nekem nincsen túl jó tapasztalatom velük. Úgynevezett memória effektusra voltak hajlamosak. Ha sokszor nem töltötték fel őket teljesen akkor később már nem is lehetett őket. A benne lévő Kadmium erősen mérgező, az Európai Únió korlátozta is már a forgalomba hozatalukat.

Ceruza AA és AAA Ni-Mh Nikkel-metál-hidrid akkumulátor:

1967-ben kezdték meg a fejlesztésüket, és a mai napig is népszerűek, de már egyre több helyen használnak helyettük Li-Ion akkumulátorokat. Kapacitásuk nagyobb mint az Ni-Cd akkumulátoroké, ugyan úgy 1,2V a névleges feszültségük. Kevésbé nagy árammal terhelhetők mint a Cd akkumulátorok. Elvileg memória effektusra nem hajlamosak. Elektromos és hibrid autókban még ma is használják őket.

Mindkét eddig említett típusnál elég nehéz dolguk van az elektronikai eszközöknek amikor mérni és mutatni akarják az akkumulátorok töltöttségét. Engem nagyon idegesített, hogy miután feltöltve betettem az akksikat a fényképezőbe pár fénykép után már azt jelezte a gép, hogy félig vannak csak már töltve az akkumulátorok. Aztán ahogy telt az idő, az 50%-os telítettség után egyszer csak jelezte, hogy le fog merülni. Most már persze tudom miért van ez. Ezeknek a típusoknak a merülés közben leadott feszültségével függ össze, amit a következő ábrán meg is figyelhetünk:

Bal oldalon a feszültség mV-ban, alul a másodpercek pereknek miközben merítettem le egy Ni-Mh AAA akkumulátort. Látható, hogy a feszültség nem csökken fokozatosan mint az elemeknél, hanem az elején hirtelen csökken 1,2V-ig, majd sokáig marad is és a töltöttség elvesztése végén hirtelen csökken. Ezért nem lehet rendesen jelezni mennyire vannak feltöltve az ilyen akksik. 

Borzasztóan idegesítő ez a tulajdonságuk a töltéssel kapcsolatban is. Vannak a "buta" töltők amik egy fix áramerősséggel töltik a berakott akksikat sokszor nem is figyelve a pillanatnyi feszültségértékre. Túl is tölthetjük így az akkukat. Vannak aztán az "okos" töltők. Utálom őket is. Nemrég a fényképezőmben kimerültek az akkumulátorok, beraktam őket az okos töltőbe. 2 db AA cella. Az egyiket töltötte vagy 6 órán át, ami normális. A másikra viszont 10 perc után azt írta, hogy tele van, pedig tök üres volt. Csak úgy volt hajlandó tölteni, ha lemerítettem teljesen 0,9V-ra és utána raktam a töltőbe. Szóval nem szeretem ezeket, csak a szívás van velük.

Li-Ion akkumulátorok:

az 1970-es években kezdték őket fejleszteni, először 1991-ben kerültek kereskedelmi forgalomba. Sokkal nagyobb az energiasűrűségük, könnyebbek mint a korábban említett típusok. A mai mobil világ sztárjai, mindenhová már ilyen akkumulátorokat tesznek. Az elektromos autókba is beépítik már. 

A névleges feszültségük 3,6-7V. Merülés közben fokozatos csökken a feszültségük, így már sokkal jobban követhető mennyi idő van még hátra a lemerülésig. Nincsen memória effektusuk, azonban nem tölthetőek újra olyan gyakran mint a Cd és Mh akkuk. Valamint jóval érzékenyebbek is azoknál. Sajnos a mai típusok veszélyesek is tudnak lenni. 

Ha zárlatosak lesznek valamilyen okból, ami lehet külső behatás vagy gyártási hiba, nagyon hirtelen túlmelegszenek és elindulhat egy öngerjesztő reakció bennük ami folytán kigyulladhatnak vagy ha fém tokozásban vannak, fel is robbanhatnak. Például a 18650-es Li-ion cellák amit a legtöbb laptop akkumulátorban használnak is fém tokozásúak. Ha egy cella esetleg kigyullad, a többit is magával rántja, mert a többi is túllépi a kritikus hőmérsékletet. Nagyon kell velük vigyázni, nehogy túlmelegedjenek. Autóban, napon ne hagyjunk ilyen akkuval ellátott készülékeket. A szállításukat repülőkön már korlátozták is a tűzveszély miatt. 

Figyelni kell, nehogy egy bizonyos feszültség alá merüljenek mert károsodnak a cellák. Figyelni kell, nehogy egy bizonyos feszültség felé töltsük őket mert túlhevülnek. Mínusz hőmérsékleten nem szabad őket tölteni mert olyan reakciók indulnak el bennük ami megint csak károsítja a cellákat. Nagyon háklisak. De jelenleg nincsen náluk jobb, a fejlesztések folynak, hogy biztonságosabbá tegyék őket. 

A Li-Po akkumulátorok sokban nem különböznek a Li-ion-tól, csak a nevükben legtöbbször.

Az említett akkumulátorok újrahasznosítása nagy mennyiségben éri csak meg manapság még, a jövőben ahogyan fogynak a nyersanyagok felértékelődik ez a hulladék is. Válogatás után ledarálják őket és nagy hőmérsékleten a fémeket szétválasztják majd újra lehet őket hasznosítani.  

Opel, sose kop el - Opel Corsa C külső hőmérséklet jeladó cseréje

English version.

Adott egy 2002-es Opel Corsa C személygépjármű, aminek nem szabadna elromlania a mondás szerint. Néha mégis történik vele ez-az. Most például a külső hőmérséklet érzékelő mondta fel a szolgálatot. Először ostobaságokat mutatott, majd csak két vonalkát.

A csere menete nagyjából követhető a videómon:

A szenzor az autó jobb elejénél található a lökhárítóhoz erősítve. Kívülről egy csavarhúzóval a peckeket kiakasztva be lehet nyomni, majd a kábelről a biztosító kar kiakasztása után lehúzható. A hozzáférés kicsit szűk, nekem vékony a kezem, felülről is elértem de az autó alól egyszerűbb.

Furcsaságként megemlíteném, hogy a kábelkorbács az utastérből az autó bal oldalán megy előre a lökhárítóhoz, onnan egy külön kábelt vezettek el a jobb oldalra a hőmérőnek. De minek?? Miért nem rakták bal oldalra? Spórolhattak volna csatlakozót, kábelt. Persze lehet, hogy egy jobban felszerelt modellben más is oda van kötve. Ha spórolás van akkor ne pazaroljunk! :)

A szenzor egy ilyen műanyagba foglalt termisztor:

Már a német minőség sem a régi! 14 év alatt elromlott a hőszenzor. Ejjnye.

Hogy mi a fene kerül rajta 1300 forintba, mindenki döntse el maga. De, hogy ki lehet hozni max 100 forintból, az biztos. Persze az 1300-on már az alkatrész kereskedő haszna is rajta van. Persze a csere szenzor már nem Siemens gyártmány, ki tudja meddig fogja bírni. A cucc egy egyszerű műanyagba ágyazott termisztor ami a hőmérséklet függvényében változtatja az ellenállását. Ennyi, slussz.

A következő képet a Wikipediaról vettem, a szerzője: S 400 HYBRID

Az első opelt 1899-ben gyárották Németországban, 1929-ben részvénytársasággá vált a vállalat és ebben az évben meg is szerezte a többségi tulajdont az Amerikai General Motors. Az Opel Corsa C-t 2000-2006 között gyártották Európában. Az 1.2-es motor harmat gyenge hozzá, 75 lóerő, persze... Amúgy a beltér nagyon strapabíró. Nem rohad.

Már szereltem rajta a műszerfalpanelt ahol a kilóméteróra is található. Azt produkálta, hogy menet közben minden mutató lekókadt, kialudtak a lámpák. Ha pofon csaptad, akkor magához tért. Néha nem akart az autó beindulni, ilyenkor sem működött semmi kijelző. Nyilván érintkezés hiba volt. Egyben ki lehet venni a helyéről a műszeregységet. A hátulján a csatlakozó viszont olyan kritikán aluli minőségű, hogy én szégyellem magam a fejlesztők helyében, úgy lötyög az ócska csatlakozó mint a fene. Adtam neki WD-40-et, azóta jó. Szép napot mindenkinek.

Skoda Fabia hack

English version.

Volt nekem egy 2004-es Skoda Fabia-m. Valahonnan kerítettem hozzá gyári szerelési leírásokat. Ezekből nem csak azt lehet kideríteni, hogy milyen alkatrészekből áll az autó és hogyan kell szétszedni, hanem a vezérlő számítógép adatainak kiolvasásáról és átírásáról is vannak benne információk. Az autót Csehországban gyártották, Német licensszel, a vezérlő számítógép pedig Olasz benne. Igazi kooperáció.

Kínából rendeltem egy USB-s OBD2-es csatlakozó adaptert amivel az autó OBD2 csatlakozójával össze lehet kötni egy számítógépet. A legtöbb autóban hasonló szabvány csatlakozó található. A szervizek is ezen a csatlakozón keresztül olvassák ki az autók hibakódjait. Szerintem az autó teljes szoftverét is lehet innen frissíteni. Ebben nem vagyok biztos.

Elkezdtem nyálazni a leírásokat és érdekes dolgokra bukkantam. Csak az érdekesebbeket említem meg, valamint amiket meg is változtattam. Le lehet például tesztelni a különböző alkatrészek működését. A műszerfal mutatóit álló helyzetben kitéríti, kalibrálni az üzemanyag mutatót, különböző reléket működtetni a motoron, a következő szervizig hátralévő km beállítása stb. Még a szervó kormány rásegítését is át lehetett volna programozni. Ha akartam volna az RS kiadás beállításait használom, ha akarom akkor egy mozgássérült beállítást használok. Ezt végül nem bolygattam. A gyári riasztó adatait is le lehet kérdezni, mikor, melyik jelző miatt kapcsolt be. Belső mozgásérzékelő, csomagtérnyitás? Azt pl. átállítottam, hogy ha kikapcsolom a távirányítóval a riasztót, ne pittyegjen és ne villogjon az index. Csak élesítéskor. Ha van gyári tolatóradar, pontosan le lehet kérdezni a mért távolságot hátul, lehet kalibrálni is. Az autó összes szenzorának az értékeit valós időben menet közben le lehet kérdezni. És érzékelőkből milliónyi van ám. Fordulatszám, motorhőmérséklet, belső hőmérséklet, üzemanyagszint, elektromos gázpedál állása, stb. Mindenféle hibakód kiolvasása a különböző rendszerekből. A légzsáktól kezdve a fűtésrendszeren át a légkondin, a motoron keresztül az ABS-ig. Mindent. El lehet vele bohóckodni. Én egyszer egy hibát keresve élőben tároltam a folyamatosan mért adatokat miközben mentem az autóval. A számítógép rá volt kötve és mindent el tudtam menteni, grafikonon ábrázolni az értékeket. Átírtam például, hogy az ajtókat zárja az autó automatikusan 15km/óra sebesség felett. Ez a leírás szerint Fabia-ra nem vonatkozó lehetőség, tehát gyárilag nincs benne, szerintem csak a VW-ekben engedélyezték. De aktiválható, én meg is tettem, működött tökéletesen. Beállítottam azt is, hogy automatikusan nyissa az ajtókat ha kiveszem a slusszkulcsot a kormányfoglalatból. 

Szóval ez a bejegyzés csak azt akarja megmutatni, hogy már egy 2004-es Skoda modellen milyen technika volt és mennyire átírható minden a megfelelő felszereléssel. Manapság gondolom a lehetőségek még tovább bővültek. A VW csoport autóiban az a jó, hogy a leírások Németesen jól dokumentáltak, valamint szabványokat használnak a csoporton belül. Tehát a VW, Seat, Audi, Skoda a háttérben eléggé hasonlít egymásra.