English version.
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Update 1-2016.02.13 : Lemértem a cellák kapacitását, a következő értékek jöttek ki 1A-es merítőáram mellett::
1- 659mAh
2- 51mAh
3- 1238mAh
4- 1303mAh
5- 780mAh
6- 875mAh
Ugye gyárilag elvileg 2200mAh-osak. Érdekes, hogy 2,5 év alatt így lecsökkent a kapacitásuk. Aztán, hogy a sok használat miatt vagy ócskák a cellák, nem tudni. Az 51mAh-os cella miatt viszont nem csodálom, hogy a szemétben kötött ki, ez nem tud meghajtani már egy Laptopot.
Hogy megállapítsuk milyen állapotban vannak a cellák a következőkre kell figyelnünk:
1. Töltés előtt mérjük meg a feszültségét. Ha kevesebb mint 2.5v, dobjuk ki.
2. Töltsük fel, ha nagyon melegszik töltés közben, dobjuk ki.
3. Töltés után mérjük meg a feszültségét. Ellenőrizzük, hogy 4.1v és 4.2v között van.
4. Várjunk fél órát
5. Újra mérjük meg a feszültséget. Ha 4v alá esett, dobjuk ki. Ha felette van, írjuk fel a volt értéket.
6. 3+ napig tegyük félre egy hűvös száraz helyre.
7. Mérjük meg a feszültségét. Ha több mint 0.1v-ot vesztett a felírt feszültségből, dobjuk ki.
+1. Ha sérülés van a cellán, dobjuk ki.
+1. Ha a pozitív oldalán a szigetelő réteg kitüremkedik, dobjuk ki.
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Tervben van, hogy összerakjak egy elektromos biciklihez használható Li-ion akkumulátort. Többen az interneten ehhez a laptop akkumulátorokban is használt 18650-es Li-ion akkumulátor cellákat használják. A 18650 a méretszabványt takarja, ezek 3,7V-os standard cellák viszonylag nagy kapacitással. Nemrég találtam egy kidobott laptop akkumulátort és mivel a formája alapján sejtettem, hogy ebben is 18650-es cellák vannak, haza is hoztam. Nagyon gyakran előfordul, hogy egy vagy két cella megy csak tönkre vagy az akku vezérlő elektronikája. Ilyenkor biztonsági okokból letiltja magát és nem engedi tölteni. Ilyenkor kerülnek kukába. Viszont attól még ott van benne 4-5 működőképes cella ami feleslegesen kerül a szemétre. Természetesen a kapacitásuk nem éri már el az új cellák szintjét, de otthoni bohóckodásra ideálisak. Elemlámpába, energia tárolásra más tölthető eszközökhöz és egyéb nyalánkságok. Akkor lássuk.
Mivel nincsen rajta márkajelzés ezért egy névtelen utángyártottal van dolgunk. Látszik, hogy Li-ion cellákból áll és 4400mAh-os a kapacitása valamint, hogy 11,1V-os. Az oldalsó matrica szerint 2013 év közepi gyártású. Nem használták túl hosszan, lehet, hogy mert rossz minőségű és gyorsan bekrepált, vagy mert már annyira lecsökkent a kapacitása, hogy csak pár percig bírta vele a gép.
A burkolatot nagyon egyszerű volt szétfeszíteni az illesztésnél. Ilyenkor nagyon vigyázzunk, hogy ne sértsük meg a cellákat és ne okozzunk zárlatot mert akkor túlmelegedhet és ki is gyulladhat állítólag. Látszik, hogy 6db cella van benne. Nagyon masszívnak néznek ki, még nem volt ilyen a kezemben. Jóval nagyobbak mint egy AA méretű szokásos ceruzaelem. 3 sorba van kötve és velük 3 párhuzamosan. 3,7*3=11,1V ami a burkolaton is jelölve volt. A 4400mAh-os kapacitásból így sejthető, hogy darabja 2200mAh-os. Jobb felül van a vezérlő elektronika. A jobb felső cellára rá van celluxozva egy hő szenzor.
Egyszerű műanyag burkolat.
Először a vezérlőhöz vezető kábeleket csíptem el, majd a cellákat összekötő fém szalagot ollóval el lehet vágni. Megint csak vigyázzunk, hogy ne okozzunk cárlatot véletlenül. Egy krokodilfogóval le lehet a cellák végéről húzni a szalagmaradékokat, csak körkörösen kell lecsavarni és így enged a pontforrasztás.
A burkolat másik oldala. Ragasztóval voltak csak beragasztva.
Az cellák eléggé névtelenek, semmi nem derül ki a feliratokból. A neten rákeresve az SZN-re találni eladó hasonló "márkás" cellákat, 1000Ft körül vannak a 2200mAh-osak. A jobb minőségű márkások 1500Ft körül vannak. Itt elméláztam magamban. Egy hasonló új utángyártott laptop akkumulátor a neten 10.000 Ft körül kapható. Egy márkás 20-30 ezer. De mi a fene ilyen drága ezekben? Egy cella 1000Ft. 6*1000=6000Ft. Plusz a csomagolás és a vezérlő elektronika. Ami nem lehet 4000Ft mert Kínában nagy tömegben gyártanak és akkor minden olcsóbb. Szóval ezen az utángyártotton is van szerintem 3-4 ezer forint tiszta nyereség. Persze valószínű sokkal több. Nézzük a márkásakat. Azok 2-3-szor ennyibe kerülnek. Viszont a márkás cellák ennyivel nem drágábbak. A vezérlő elektronika sem. 1700*6= 12000Ft mondjuk egy iszonyat drága cellával számolva. Plusz az elektronika. Ezeken már tizen huszon ezer forint nyereség van. Elképesztő.
Lássuk jók-e még ezek a cellák. Állítólag ha egy Li-ion cella feszültsége 2,5V alá esik akkor már menthetetlen. Rámértem mind a hatra és meglepetésemre mind 4,1V-ot mutatott! Ez normális, mivel töltés után 4,2V-ra is emelkedik a feszültségük, a 3,7 és alacsonyabb feszültséget merülés közben érik el. Ezek szerint lehet, hogy minden cella működőképes. Mivel be kell szerezzek egy 18650-es Li-ion töltőt, ilyenem nincsen, a cikk folytatódik egy újabb bejegyzésben.
A vezérlő elektronika is az ócsósítás jegyében született. A bal oldalán látható, hogy az a rész cserélhető, attól függően, hogy milyen laptopba kerül majd mert mindnek más a csatlakozó formája majdnem. Tehát a vezérlés többi része mindben lehet akár ugyan az is. Nyilván itt a lényeg azon van, hogy milyen adatokkal vannak beprogramozva. Hány cella van az adott akksiban, milyen kapacitással, mekkora lehet a töltőáram stb. A kókadt hőszenzor meg figyeli, hogy túlmelegedett-e az akkumulátor. Bár szerintem akkor minden cellát kellene figyelni, mert mi van, ha a bal szélső éppen zárlatos lesz? Mire a jobb felsőn lévő hőszenzor észreveszi, már kész a baj. Lehet, hogy a márkás akkukban erre jobban figyelnek. A vezérlő chip egy Atmel MEGA406-os. Akit érdekelnek a specifikációi az keressen rá a neten. Ami még érdekes, az a hőbiztosíték a nyákon. A fehér kis szivar ami a fehér trutyival van odaragasztva. Ezek ha elérik a meghatározott hőmérsékletet, kiolvadnak és megszakítják az áramkört. Mivel ez ép, nem ezért lett kidobva. Ezt kimentem innen.
Valami érdekesre bukkantam a neten. Van egy lehetőség, hogy "kiresetljük" alapállapotba hozzuk ezeket a vezérlő lapokat. Ez azért lehet hasznos, mert sokszor valamiért letiltanak teljesen indokolatlanul. Egy bizonyos számú feltöltés lemerítés után mondjuk. Ha viszont kiütjük a vezérlő csip eltárolt információit akkor előfordulhat, hogy sokkal tovább fogja bírni a már gyorsan lemerülő akkumulátor. Nem kell újat vegyünk magyarul. A módszerről van egy angol nyelvű leírás
itt.
A lényeg az az, hogy a vezérlő chip leírására ha rákeresünk az interneten, megtalálhatjuk melyik lábáról lehet kiresetelni. A linkelt leírásban például a módszer, hogy a megadott lábat pár másodpercig az akksi negatív pólusával kell összekötni és kész. Mindenki a saját felelősségére kísérletezzen persze, lehet, hogy egyszer lehetőségem lesz kipróbálni. Sajnos a most szétszedett akkuhoz nincsen laptopom ahol kipróbálhatnám.
Igazából bonyolultabbnak képzeltem a laptop akksikat, de nem azok. És jó drágán adják őket ahhoz képest, hogy mi van bennük. A vezérlésből a hőszenzort is elteszem, egy Arduino-val szerintem lehet még használni hőmérőnek.
