Számológép átalakítása akkumulátorossá

English version.

Adott egy napelemes számológép. Ez nagyon szép és jó, de az újabb időkben mikor már nem izzóval világít az ember, hanem leddel meg energiatakarékos izzóval, a számológép elkezdett nem működni. Szétszedése közben kiderült, hogy van benne egy 1,5V-os gombelem ami besegít a napelemnek. Ez az elem kimerült, így a gép csak a napelemről működött. Viszont csak akkor, ha teljesen közel tartottam az energiatakarékos izzóhoz, az asztalon már nem kapcsolt be. Gondoltam kiegészítem a gépet egy külső AA ceruzaelem tokkal, hogy könnyebben cserélhető legyen az áramforrás és tovább tartson. 

Volt itthon pár napelemes kerti lámpa ami már nem működött, ebből termeltem ki az elemtokot. És gondoltam a benne lévő 600mAh-os akkumulátort is használatba veszem a számológépbe. Ha túl gyorsan lemerül, be lehet rakni helyette egy elemet is.

Furcsa módon egy zöld led van a nyáklapon ami a felső harmadon látszik is a képen. Követve az áramkört úgy tűnt, hogy feleslegesen van ott, ha kikötöm, több áramot kap a gép és menni fog csak napelemről. Igen ám, de miután kikötöttem sem működött az asztalról, ha pedig közel vittem a lámpához, túl sok áramot kapott és minden elem látszott a kijelzőn. Szóval a led azért van ott, hogy ezt a túl áramot lecsökkentsék. Vicces. És csak akkor kapcsol be, ha a feszültség elér egy bizonyos szintet. Tehát olyan nincs, hogy halványan látszik a szám, vagy jól, vagy sehogy. Ez elég béna. Úgyhogy maradt az elemtartó bekötése a nyáklap gombelem foglalatába.

Kétoldalú ragasztószalaggal ragasztottam a vázhoz, szerencsére a számológép kialakítása is segített, mert ha nem lenne felhajtható a kijelző akkor az aljára lógna csak ki az elemtok. Most működik a számológép, ha fényt kap a napelem, látszik, hogy besegít az akkumulátornak.

Hűtőgép hack - Avagy építsünk egy hűtőt, ami napi 0,1 Kwh-t fogyaszt

English version.

Egy érdekes angol nyelvű írásra találtam valamikor a neten. Itt. Szóval a hűtők jelenleg ha A+ energiahatékonysági osztályba sorolhatóak akkor napi kb. 0,7 Kwh-t fogyasztanak naponta. Miért is rossz a hűtők kialakítása? Amint kinyitjuk a hűtő ajtaját, szó szerint kiömlik belőlük a hideg levegő, a fizika törvényeit követve, így lehet újra és újra lehűteni a belső levegőt, kinyitásonként. Ez mind energia. Viszont vannak olyan mélyhűtő szekrények amiknek az ajtaja nem oldalra, hanem felfelé nyílik! Micsoda ötlet! Nem folyik ki belőle a hideg, ha kinyitjuk és a mélyhűtők jobban is vannak szigetelve mint egy normál hűtő. Át kéne alakítani a mélyhűtőt, hogy ne hűtsön -18 fokra, hanem csak 5 fokra mint egy rendes hűtő. Így egy felülről nyitható hűtőt kapunk amiből nem jönne ki a hideg ha kinyitjuk az ajtót és szuper a szigetelése. Itt jön kérem a hack. Ebay-en lehet kapni nem túl drágán, digitális termosztátot. 2-3000 jó magyar forintért szállítással. A dolgunk csupán annyi, hogy a mélyhűtő termosztátját kicseréljük a digitális termosztátra, amit tetszés szerinti hőmérsékletre beállíthatunk, hogy mikor kapcsoljon be és ki a kompresszor. Ez egy megdöbbentően egyszerű és nagyszerű ötlet! Egy hátránya van az egésznek, hogy egy felülről nyitható hűtőbe nagyon rosszul lehet bepakolni/kipakolni. De valamit valamiért. Ha lehet én kipróbálom majd ezt a módszert. Spórolós/barkácsolós embereknek kifejezetten ajánlom. Az angol oldal amit belinkeltem azt állítja, hogy napi 0,1 Kwh-t fogyaszt így csak a hűtője. Ezt nem tudom mennyire reális, de ha a felét fogyasztaná a hűtő, már megérte!

1930 körüli, feltehetően Weiss Manréd férfi kerékpár felújítása 8. rész: Végeredmény

Még tartoztam a végleges állapot képeivel, immár a lefestett sárhányókkal. Eddig nem volt nagyon megfelelő napos idő, de most eljött a pillanat. Egy kommentelő írása szerint eredetileg a kerékpár fekete volt, nem is zöld, csak utólag festették zöldre. Visszanézve a képeket ez valóban így volt, az első felni megmaradt festésén látszik, hogy a zöld elfedte a fekete alapozást és az arany csíkozást is. Lehet, hogy ha ezt korábban tudom akkor feketére festem, de így legalább színesebb a bicikli és nem néz ki így sem rosszul. Az arany csíkozáson még gondolkodom, lehet, hogy pingálok rá valamit. De örülök, hogy a majdnem semmiből sikerült feltámasztani és használható is, jó vele menni.

A cicaszem ilyen ferdén volt felfúrva eredetileg, így sikerült akkoriban. :)

1.rész- Talált utángyártott 4400mAh Laptop akkumulátor szétszedése - Lenovo G450

English version.

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Update 1-2016.02.13 : Lemértem a cellák kapacitását, a következő értékek jöttek ki 1A-es merítőáram mellett::

1- 659mAh
2- 51mAh
3- 1238mAh
4- 1303mAh
5- 780mAh
6- 875mAh

Ugye gyárilag elvileg 2200mAh-osak. Érdekes, hogy 2,5 év alatt így lecsökkent a kapacitásuk. Aztán, hogy a sok használat miatt vagy ócskák a cellák, nem tudni. Az 51mAh-os cella miatt viszont nem csodálom, hogy a szemétben kötött ki, ez nem tud meghajtani már egy Laptopot.

Hogy megállapítsuk milyen állapotban vannak a cellák a következőkre kell figyelnünk:

1. Töltés előtt mérjük meg a feszültségét. Ha kevesebb mint 2.5v, dobjuk ki.
2. Töltsük fel, ha nagyon melegszik töltés közben, dobjuk ki.
3. Töltés után mérjük meg a feszültségét. Ellenőrizzük, hogy 4.1v és 4.2v között van.
4. Várjunk fél órát
5. Újra mérjük meg a feszültséget. Ha 4v alá esett, dobjuk ki. Ha felette van, írjuk fel a volt értéket.
6. 3+ napig tegyük félre egy hűvös száraz helyre.
7. Mérjük meg a feszültségét. Ha több mint 0.1v-ot vesztett a felírt feszültségből, dobjuk ki.

+1. Ha sérülés van a cellán, dobjuk ki.
+1. Ha a pozitív oldalán a szigetelő réteg kitüremkedik, dobjuk ki.

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Tervben van, hogy összerakjak egy elektromos biciklihez használható Li-ion akkumulátort. Többen az interneten ehhez a laptop akkumulátorokban is használt 18650-es Li-ion akkumulátor cellákat használják. A 18650 a méretszabványt takarja, ezek 3,7V-os standard cellák viszonylag nagy kapacitással. Nemrég találtam egy kidobott laptop akkumulátort és mivel a formája alapján sejtettem, hogy ebben is 18650-es cellák vannak, haza is hoztam. Nagyon gyakran előfordul, hogy egy vagy két cella megy csak tönkre vagy az akku vezérlő elektronikája. Ilyenkor biztonsági okokból letiltja magát és nem engedi tölteni. Ilyenkor kerülnek kukába. Viszont attól még ott van benne 4-5 működőképes cella ami feleslegesen kerül a szemétre. Természetesen a kapacitásuk nem éri már el az új cellák szintjét, de otthoni bohóckodásra ideálisak. Elemlámpába, energia tárolásra más tölthető eszközökhöz és egyéb nyalánkságok. Akkor lássuk.

Mivel nincsen rajta márkajelzés ezért egy névtelen utángyártottal van dolgunk. Látszik, hogy Li-ion cellákból áll és 4400mAh-os a kapacitása valamint, hogy 11,1V-os. Az oldalsó matrica szerint 2013 év közepi gyártású. Nem használták túl hosszan, lehet, hogy mert rossz minőségű és gyorsan bekrepált, vagy mert már annyira lecsökkent a kapacitása, hogy csak pár percig bírta vele a gép.

A burkolatot nagyon egyszerű volt szétfeszíteni az illesztésnél. Ilyenkor nagyon vigyázzunk, hogy ne sértsük meg a cellákat és ne okozzunk zárlatot mert akkor túlmelegedhet és ki is gyulladhat állítólag. Látszik, hogy 6db cella van benne. Nagyon masszívnak néznek ki, még nem volt ilyen a kezemben. Jóval nagyobbak mint egy AA méretű szokásos ceruzaelem. 3 sorba van kötve és velük 3 párhuzamosan. 3,7*3=11,1V ami a burkolaton is jelölve volt. A 4400mAh-os kapacitásból így sejthető, hogy darabja 2200mAh-os. Jobb felül van a vezérlő elektronika. A jobb felső cellára rá van celluxozva egy hő szenzor.

Egyszerű műanyag burkolat.

Először a vezérlőhöz vezető kábeleket csíptem el, majd a cellákat összekötő fém szalagot ollóval el lehet vágni. Megint csak vigyázzunk, hogy ne okozzunk cárlatot véletlenül. Egy krokodilfogóval le lehet a cellák végéről húzni a szalagmaradékokat, csak körkörösen kell lecsavarni és így enged a pontforrasztás.

A burkolat másik oldala. Ragasztóval voltak csak beragasztva.

Az cellák eléggé névtelenek, semmi nem derül ki a feliratokból. A neten rákeresve az SZN-re találni eladó hasonló "márkás" cellákat, 1000Ft körül vannak a 2200mAh-osak. A jobb minőségű márkások 1500Ft körül vannak. Itt elméláztam magamban. Egy hasonló új utángyártott laptop akkumulátor a neten 10.000 Ft körül kapható. Egy márkás 20-30 ezer. De mi a fene ilyen drága ezekben? Egy cella 1000Ft. 6*1000=6000Ft. Plusz a csomagolás és a vezérlő elektronika. Ami nem lehet 4000Ft mert Kínában nagy tömegben gyártanak és akkor minden olcsóbb. Szóval ezen az utángyártotton is van szerintem 3-4 ezer forint tiszta nyereség. Persze valószínű sokkal több. Nézzük a márkásakat. Azok 2-3-szor ennyibe kerülnek. Viszont a márkás cellák ennyivel nem drágábbak. A vezérlő elektronika sem. 1700*6= 12000Ft mondjuk egy iszonyat drága cellával számolva. Plusz az elektronika. Ezeken már tizen huszon ezer forint nyereség van. Elképesztő.

Lássuk jók-e még ezek a cellák. Állítólag ha egy Li-ion cella feszültsége 2,5V alá esik akkor már menthetetlen. Rámértem mind a hatra és meglepetésemre mind 4,1V-ot mutatott! Ez normális, mivel töltés után 4,2V-ra is emelkedik a feszültségük, a 3,7 és alacsonyabb feszültséget merülés közben érik el. Ezek szerint lehet, hogy minden cella működőképes. Mivel be kell szerezzek egy 18650-es Li-ion töltőt, ilyenem nincsen, a cikk folytatódik egy újabb bejegyzésben.

A vezérlő elektronika is az ócsósítás jegyében született. A bal oldalán látható, hogy az a rész cserélhető, attól függően, hogy milyen laptopba kerül majd mert mindnek más a csatlakozó formája majdnem. Tehát a vezérlés többi része mindben lehet akár ugyan az is. Nyilván itt a lényeg azon van, hogy milyen adatokkal vannak beprogramozva. Hány cella van az adott akksiban, milyen kapacitással, mekkora lehet a töltőáram stb. A kókadt hőszenzor meg figyeli, hogy túlmelegedett-e az akkumulátor. Bár szerintem akkor minden cellát kellene figyelni, mert mi van, ha a bal szélső éppen zárlatos lesz? Mire a jobb felsőn lévő hőszenzor észreveszi, már kész a baj. Lehet, hogy a márkás akkukban erre jobban figyelnek. A vezérlő chip egy Atmel MEGA406-os. Akit érdekelnek a specifikációi az keressen rá a neten. Ami még érdekes, az a hőbiztosíték a nyákon. A fehér kis szivar ami a fehér trutyival van odaragasztva. Ezek ha elérik a meghatározott hőmérsékletet, kiolvadnak és megszakítják az áramkört. Mivel ez ép, nem ezért lett kidobva. Ezt kimentem innen.

Valami érdekesre bukkantam a neten. Van egy lehetőség, hogy "kiresetljük" alapállapotba hozzuk ezeket a vezérlő lapokat. Ez azért lehet hasznos, mert sokszor valamiért letiltanak teljesen indokolatlanul. Egy bizonyos számú feltöltés lemerítés után mondjuk. Ha viszont kiütjük a vezérlő csip eltárolt információit akkor előfordulhat, hogy sokkal tovább fogja bírni a már gyorsan lemerülő akkumulátor. Nem kell újat vegyünk magyarul. A módszerről van egy angol nyelvű leírás itt.
A lényeg az az, hogy a vezérlő chip leírására ha rákeresünk az interneten, megtalálhatjuk melyik lábáról lehet kiresetelni. A linkelt leírásban például a módszer, hogy a megadott lábat pár másodpercig az akksi negatív pólusával kell összekötni és kész. Mindenki a saját felelősségére kísérletezzen persze, lehet, hogy egyszer lehetőségem lesz kipróbálni. Sajnos a most szétszedett akkuhoz nincsen laptopom ahol kipróbálhatnám.

Igazából bonyolultabbnak képzeltem a laptop akksikat, de nem azok. És jó drágán adják őket ahhoz képest, hogy mi van bennük. A vezérlésből a hőszenzort is elteszem, egy Arduino-val szerintem lehet még használni hőmérőnek.