2016. február 28., vasárnap

Hőmérséklet mérés és adat tárolás Arduino-val

English version.

Azt terveztem, hogy mérni fogom az elektromos bojlerünk víz hőmérsékletét egy Arduino-val és a mért adatokat egy diagramon meg tudom majd nézni. Csak azért gondoltam ezt, mert kíváncsi voltam, mennyi idő alatt hány fokot hűl vagy melegszik a víz hőmérséklete.


Sajnos a bojleren nincsen olyan pont ahová a termisztort (Egy olyan ellenállás aminek a hőmérséklettől függően változik az értéke. Én az enyémet a laptop akkumulátorból szedtem ki) ragaszthattam volna, hogy mérjem a hőmérsékletet. A bojler teljesen körbe van szigetelve és az alsó részén pedig a fém lap amire a fűtőszál is van erősítve jóval hidegebb mint a víz. Sajnos egyelőre ezt a projektet el kell halasszam. De az Arduino áramkört megcsináltam, megvan a kód is hozzá, azt megosztom az olvasóimmal. A kód tetszőleges időközönként méri a hőmérsékletet, majd azt a belső memóriájában eltárolja. Sajnos a felhasználható memória mérete az én Arduinomon 1024 Byte, így csak 1024 darab 0-256 közötti számot tud tárolni. De ha fél percenként veszek csak mintát így is 8 órányi adatot tud tárolni. Ha kikapcsoljuk az Arduino-t az adatok akkor is tárolva maradnak.

Egy 10000 OHM-os ellenállás és egy termisztor kell csak hozzá. A képen látszik, hogyan kell bekötni.


A termisztorra hosszabb kábelt forrasztottam az egyszerűbb kezelhetőség miatt:


A hőmérséklet mérő:

#include <EEPROM.h>

// itt kell megadni, hogy melyik analóg bemenetet használjuk
#define THERMISTORPIN A0
// a memória címzése 0-ról indul
int addr = 0;

void setup(void) {
  Serial.begin(9600);
  pinMode(13, OUTPUT);
}
 
void loop(void) {
  
  float reading;
  //leolvasunk egy értéket 
  reading = analogRead(THERMISTORPIN);
  //elosztjuk 4-el mert csak 0-256 közötti számot tudunk elmenteni
  int val = analogRead(THERMISTORPIN) / 4;
  // elmentjük egy adott címre
  EEPROM.write(addr, val);
  //egyel növeljük a cím számát
  addr = addr + 1;
  if (addr == EEPROM.length()) {
    addr = 0;
  }  
  //várunk fél percet
  delay(30000);
}

A memória kiolvasó:

/*
 * EEPROM olvasó
 *
 * kiolvassa az EEPROM-ot byte-onként
 * 
 * 
 */

#include <EEPROM.h>
// elkezdjük kiolvani a memóriát a 0-dik helyrol
int address = 0;
int value;
double Temp;
void setup() {
  // megnyitjuk a serial kapcsolatot a számítógéppel
  Serial.begin(9600);
  while (!Serial) {
    ; // várunk a kapcsolat létrejöttére
  }
}

void loop() {
  float reading;
  // kiolvassuk az értéket a memóriából
  value = EEPROM.read(address);

  Serial.print(address);
  Serial.print("\t");
  Serial.print(value, DEC);
  Serial.print(" ");
  //néggyel meg kell szorozzuk a kiolvasott értéket mert mielott elmentettük, 4-el elosztottuk
  value=value*4;
  Serial.print(value);
  //a képlet ami alapján kiszámítjuk a homérsékletet a mért értékbol a képletet innen vettem: https://en.wikipedia.org/wiki/Thermistor
  Temp = log(((10240000/value) - 10000));
  Temp = 1 / (0.001129148 + (0.000234125 * Temp) + (0.0000000876741 * Temp * Temp * Temp));
  Temp = Temp - 273.15;           // Convert Kelvin to Celcius  
   
  Serial.print(" Temperature "); 
  Serial.print(Temp);
  Serial.println(" *C");
  /***
    továbblépünk a következo memóriacímre, ha végigértünk az 1024-en akkor elölrol kezdjük a kiolvasást

    A nagyobb mikrokontrollereknek több belso memóriája van pl:
    - Arduno Duemilanove: 512byte EEPROM storage.
    - Arduino Uno:        1kbyte EEPROM storage.
    - Arduino Mega:       4kbyte EEPROM storage.

    a következo paranccsal az elérheto maximum memórianagyságig olvasunk    
  ***/
  address = address + 1;
  if (address == EEPROM.length()) {
    address = 0;
  }

  //várunk 50 mikomásodperced kiolvasásonként
  delay(50);
}

Először a mérő kódot kell lefuttatni és várni, hogy elmentse az adatokat, majd feltölthetjük a kiolvasó kódot, hogy kinyerjük az adatokat. Én próbából megmértem a radiátor hőmérséklet változását. Majdnem 6 órán át gyűjtötte az adatokat. A kinti hőmérséklet 6-ról közben 3-ra csökkent.


Jól látható, hogy a radiátor hőmérséklete rohamosan emelkedik amikor bekapcsol a fűtés, majd mikor kikapcsol, egyre lassabban hűl le, míg végül el nem éri a szoba hőmérsékletét. A második és harmadik csúcsnál a kis visszaesés a keringető szivattyú vezérlése miatt van, mert ha a termosztát eléri az elvárt hőmérsékletet akkor lekapcsolja a fűtést, de a szivattyú később még egy kicsit visszakapcsol, hogy kivigye még a meleget a kazánból.

2016. február 21., vasárnap

Atomóra az éjjeliszekrényen

English version.

Egy jó barátomtól kaptam ajándékba egy állítólag nem működő digitális ébresztőórát. Csak elemről működik (kivéve ha meghekkeljük), 2 db 1,5V elem kell bele. Mikor hazahoztam rákötöttem egy 18650-es Li-ion akksit, ha már úgyis van belőle egy pár. És működött. Az óra érdekessége, hogy rádió vezérelt. Ez azt jelenti, hogy Németországban, Mainflingenben van egy hosszúhullámon sugárzó atomidő-szinkronjeladó melynek kódjele: DCF77 és ehhez tudja magát szinkronizálni az óra. A 800 km-re lévő adó folyamatosan sugározza a jeleket. A pontos időt és a pontos dátumot is. Az adó fotója hasonlít az összeesküvés elméletes időjárás módosító telepekhez. :) Persze ebben nem hiszünk.
A sugárzott jel egy perces ismétlésekben adja le az adatsorát. Minden másodpercnek megvan az adattartalma. Óra, perc, nap, hónap, év. Mivel a másodpercet ahogy néztem nem sugározzák, gondolom egy sugárzott teljes jel után állítják be az órák magukat 0 másodpercre.

Nagyon érdekes, hogy a téli nyári időátállítás jelét is sugározzák, valamint az úgynevezett szökő másodpercet is. A szökőmásodperc egy egy másodperces időtartamú ugrás, aminek segítségével a rádió- és tévéállomások által terjesztett időt összhangba hozzák az átlagos csillagidővel. Ennek következménye a naptárral való összhang, amit csillagászati alapokon állapítanak meg. Wiki link.
Ez olyasmi mint a szökőév. Tavaly is volt egy egy másodperces csúsztatás júni 30-án amikor az órák éjjel 23:59:60-at mutattak, pedig 59 másodperc után 00 szokott jönni. De van amikor dec 31-én éjjel iktatják be. Érdemes elolvasni a Wiki cikket, mert olvasni, hogy több cégnél okozott ez már problémát, nem is beszélve a légi irányításról amikor egy gép 1 másodperc alatt 250m-t tesz meg.


A sugárzott jelben volt eddig 14 bit-nyi nem használt adathely. Ezt mostanában kezdik használni vészhelyzeti tájékoztatásra. Szerintem ez tök jó ötlet. Már csak egy vevő kéne hozzá ami ezt is mutatná.

A vételi körzetet a következő képen lehet nyomon követni:


Ebay-en lehet venni vevő áramkört, de ahogy néztem elég drágák!
Az az érdekes, hogy manapság amikor mindenhol órák vannak, a kutyát nem érdekli az atomóra pontosságú idő. Bezzeg a múlt század elején milyen jól jött volna! Kicsit úri huncutságnak tűnik és furcsa érzés, hogy az óra a polcon atomóra pontosságú.

Amit még megfigyeltem, hogy nem mindig fogja a sugárzott jeleket. A számítógépem mellett például ha az be van kapcsolva, nem kapja meg a jelet, valószínű a gép zavarása miatt. Ha kirakom az ablakba, nem sokkal később megtalálja a jelet és beállítja magát. Az óra kijelzőjén jelzi a fogott jel erősségét. Ötletes funkció. 

De térjünk vissza az órára. A márkája: home by somogyi . Ez a Somogyi Elektronic Kft egy 1991-ben alapított Magyar cég, Győri központtal. Gyakorlatilag Kínából vesznek elektronikai alkatrészeket, termékeket és aztán eladják őket saját márkával.


Szerencsére jól bírja a 18650-es 4V-os feszültségét.

Az óra áramfelvételi adatai. 
Alapból: 0,01mA
Ha keresi az atomóra jelet: 0,29mA
Ha világít a lámpája: 50mA (a világítást sajnos elrontottam mikor szétszedtem és nem tudtam visszaforrasztani)

Szóval nagyon barátian keveset fogyaszt, azt is a nagy kijelző viszi el.


Kétféle ébresztési időt is be lehet állítani. Kinyitva így néz ki. Látható, hogy 2007 év végi gyártmány, tehát már 8 éves múlt. Feltűnő a vasmagos tekercs ami az atomóra jelének vételéhez kell. Látható még középen a kvarckristály, a kis csipogó jobb oldalon, meg 3 csip amit nem is tokoztak, csak lefedték valami gyantával az ellenség megtévesztésére. :)


2016. február 20., szombat

Akkumulátor kapacitás mérés Arduinoval - Avagy merítsük le az akksikat


Üdvözlök mindenkit. Aki olvasta a tervemet, hogy a Keweisi kapacitás mérővel mérem majd meg a 18650-es akksik kapacitását, az tudja, hogy inkább egy Arduino-s megoldást választottam, mert pontosabb eredményt ad. Nem két napomba került, mire megtaláltam mi kell nekem, hasonló projekteket nézegetve az interneten. A kóddal is meggyűlt a bajom, de már működik minden ahogy kell. Ezzel a megoldással lehet 1,2 V-os NI-MH, NI-CD és 3,7V-os LI-ION vagy Polimer akksik kapacitását is mérni. Igazából aminek kisebb a feszültsége mint 5V, arra jó a kód és az alkatrészek.

A hozzávalók:

-Egy mikrokontroller, jelen esetben egy Arduino Duemilanove, ami nekem van. Természetesen nem egy eredeti Olasz gyártmány, hanem egy kínai utánzat. Már nem gyártják szerintem, csak az Uno-t és utánzatait, de nem változott rajta kb semmi. Ha valakinek más mikrokontrollere van akkor a bekötés is biztos más lesz.

-egy ellenállás. Na legalább 5W-os legyen, hogy bírja a terhelést. Én egy 3,9 OHM-os és egy 5,9 OHM-os ellenállást vettem. Minél kisebb értékűt építünk be, annál nagyobb árammal meríti az akksit. Miért kell legalább 5W-os? Mert ha a feszültség mondjuk 4 Volt és 1A-ral akarom meríteni az akksit, akkor az 4W teljesítmény ami hővé alakul az ellenálláson. Az OMH törvény alapján 4V-nál és 3,9 OHM-os ellenállásnál kb 1A-rel meríti az akksit majd. Persze ahogy csökken az akksi feszültsége az áramerősség is csökken. Ha viszont az 5,9 OHM-os ellenállást rakom be, akkor 4V-nál 677mA-rel fogja meríteni az akksit. A 4V-ot a teljesen feltöltött Li-ion cellák miatt használom. Ez csak egy példa. De mondjuk egy AAA 1,2V NI-MH akksinál így alakulnak a számok: a 3,9 OHM-os ellenállással 307mA-rel fogja meríteni, amit elvileg el is bírnak. Túl nagy árammal nem szabad a NI-MH-kat meríteni azért, mintha ezt olvastam volna valahol. Úgy tűnik nyugodtan lehet őket 1A-rel is meríteni. Mindenki ki tudja számolni ő mekkora áramerősséggel merítene és mit.

-egy MOSFET. Amit én használok az egy három lábú, IRLU8256-os. Ezen keresztül lehet az áramkört nyitni és zárni az Arduinoval. Mintha egy kapcsoló lenne, csak a kód alapján nyit vagy zár. Li-ion esetében pl. 3V-nál bontja az áramkört, nehogy túlmerítse a cellákat.
A fontosabb tulajdonságok: Vds=25V, ez legyen több mint 5V, így bírja a feszültésget. Rds=kb. 5mOHM, itt a minél kisebb érték a jobb, hogy minél kisebb legyen a FET ellenállása. Vgs. Ennek az értéknek elég alacsonynak kell lennie, hogy az Arduino 5V feszültségével aktiválni tudja a FET-et.

-egy merítendő akkumulátor. Lehet venni foglalatot neki amibe teszi az ember, de az pénzbe kerül meg venni kell. Ráadásul nagyon nem is kaptam alkatrészboltban 18650-es foglalatot. Tehát én mágnesekkel rögzítem az akkuhoz a kábeleket.

Ennyi. Még olvastam máshol, hogy a MOSFET-en is mérik a feszültséget és ha van rajta veszteség, akkor azt is felhasználják a kalkulációhoz. Nekem itt mindig 0-t mért az arduino, úgyhogy kihagytam.

A két másik típus ahonnan az ihletet merítettem: Egyik, másik.

Figyelem! Az ellenállás, merítés közben annyira felmelegszik, hogy éget. Persze nem ég el, de forró lesz. Arra figyeljünk, ha megszakítjuk a kódot vagy kihúzzuk az Arduinot, lehet, hogy a MOSFET nyitva marad egy ideig és meríti tovább az akkumulátort. Soha ne hagyjuk őrizetlenül. Természetesen semmilyen felelősséget nem vállalok a károkért ami a megépítés közben vagy után okozódik.

Ha nem csatlakoztatunk akkumulátort az áramkörhöz és elindítjuk a kódot, teljesen fals feszültségértékeket fog mérni.
A képen látható hogyan kell bekötni az alkatrészeket. Itt két sorba kötött akkumulátor van a képen, de csak mert nem volt más fotó a programban. Én egyszerre egyet szoktam meríteni.

Az Arduino kód:

#define MIN_VOLTAGE      950   // mV ez alá ne essen a feszültség LI-ionnál: 3000, NI-MH-nál:950

int FETPin = 13;      // kiválasztjuk a használni kívánt digitális kimenetet a LED-nek és a FET-nek
int BatVoltage = 0;
int STOPI = 0;
float loadCurrent, TotalCurrent, TotalCurrent2, onescurrent;
int sec = 1;

void setup() {
  unsigned long PrevTime;
  Serial.begin(9600);// serial port megnyitása és az adatok küldése a PC-nek
  pinMode(FETPin, OUTPUT);
  digitalWrite(FETPin, LOW); 
  Serial.println("6"); //visszaszámlálás a merítés kezdetéig, én itt szoktam csatlakoztatni az akkumulátort
  delay(1000); 
  Serial.println("5");
  delay(1000); 
  Serial.println("4");
  delay(1000); 
  Serial.println("3");
  delay(1000); 
  Serial.println("2");
  delay(1000); 
  Serial.println("1");
  delay(1000); 
  
  Serial.println("START!");
  int val1 = analogRead(0); //a kiinduló feszültség megmérése
  BatVoltage = map(val1, 0,1023,0,5000);;
  Serial.print("Starting voltage in mV=");
  Serial.println(BatVoltage + 40); //itt 40-et hozzáadtam a mért értékhez mert az Arduino ennyivel kevesebbet mért
}

void loop() {
  
  
  if(STOPI != 1){
    
    digitalWrite(FETPin, HIGH);  //aktiválódik a meríto áramkör
    int val1 = analogRead(0); 
    BatVoltage = map(val1, 0,1023,0,5000);;
    
    loadCurrent = (BatVoltage + 40) / 3.9;              //a végén az osztásnál az ellenállást amit beraktunk kell pontosan beírni OHM-ban

    onescurrent =  loadCurrent / 3.6;			//itt az egy másodpercre eso áramerosséget számoljuk ki
    TotalCurrent = onescurrent + TotalCurrent;
        
    Serial.print(BatVoltage + 40);
    Serial.print(" mV   I=");
    Serial.print(loadCurrent);  		//a pillanatnyi áramerosség
    Serial.print(" mA   Time=");
    Serial.print(sec);
    Serial.print(" s   Totalcurrent=");
    Serial.print(TotalCurrent / 1000);		// a teljes mért kapacitás az ido függvényében
    Serial.println(" mAh");
    sec = sec + 1;
    if(BatVoltage + 40 <= MIN_VOLTAGE){
      STOPI = 1;
      Serial.println("Voltage is lower then the set min Voltage STOP!");
    }
  }
  else{
    digitalWrite(FETPin, LOW);  
  }
  delay(1000);  // egy másodpercenként új mintát veszünk
}

A mért kapacitás érték persze csak tájékoztató értékű, mivel pl. minél nagyobb áramerősséggel merítünk egy akkumulátort, annál kevesebb kapacitást tud leadni. 


2016. február 14., vasárnap

2.rész- 7800mAh eredeti IBM Laptop akkumulátor szétszedése - Lenovo T60

English version.

Üdvözlök mindenkit. Ez az akkumulátor még abból az időből való amikor az IBM már eladta a laptop üzletágát a Lenovo-nak, de még feltüntették az IBM logót a termékeken. Elvileg 2006 Augusztusi, azaz 10 éves kb. Ezt a cellák kódjából olvastam ki. Egy T60-as Laptopból való. A szétbontás kicsit nehezebb volt, mert jobban össze van ragasztva mint a már szétszedett noname akkumulátor az első részben.

Tehát a márka IBM, 10,8V-os, 7,8Ah kapacitású. Mivel 9 cella van benne, könnyen kiszámítható, hogy 2600mAh-os cellák vannak benne.
A cellák Panasonic gyártmányúak és a specifikáció szerint 2550mAh a kapacitásuk egyenként. Ez azért érdekes mert a borítón azt írják 7,8Ah, ami így már nem igaz. Mert csak 7,65Ah. Persze ezen kár szőrözni mert a noname cellák meg ki tudja mennyit tudnak újonnan is.

Íme. Érdekes a harmadik cellasor elcsúsztatása, minek kellett ez? 3 cella sorban 3 cella párhuzamosan van kötve. Vezérlő elektronika, egy hőszenzor ráragasztva egy cellára. Ennyi. Mondjuk nem is számítottam többre. :) A cellák közül hatnak 3,65V volt a feszültsége, háromnak 2,65V. Akitől kaptam azt mondta, hogy egy feltöltés után nem akart többet működni az akkumulátor. Meglátom működnek-e még a cellák.


A gagyi akksiban amit már szétszedtem, sokkal szebb a vezérlő elektronika színe és nincs összekenve ezzel a gumiszerű anyaggal.



A vezérlő chip: M37512 Microcontroller egy 61048FP-vel együtt. Akit érdekel mit tud nézzen utána. Itt is látszik a hőbiztosíték csak más felépítésű mint a noname akksiban.


A kókadt hőszenzor itt is kb csak egy cella hőmérsékletét tudja mérni. Lehet, hogy van jelentősége, hogy mindig a jobb felső cellára rakják? Az lenne a legjobban leterhelve?


Ennyi maradt belőle, a hőszenzort természetesen megtartom hőmérőnek projektekhez.


Meg is mértem a cellák kapacitását 1A-es merítőáram mellett:

1370
1317
1192
1362
1264
1062
1001
1187
1031
mAh.

Hogy megállapítsuk milyen állapotban vannak a cellák a következőkre kell figyelnünk:

1. Töltés előtt mérjük meg a feszültségét. Ha kevesebb mint 2.5v, dobjuk ki.
2. Töltsük fel, ha nagyon melegszik töltés közben, dobjuk ki.
3. Töltés után mérjük meg a feszültségét. Ellenőrizzük, hogy 4.1v és 4.2v között van.
4. Várjunk fél órát
5. Újra mérjük meg a feszültséget. Ha 4v alá esett, dobjuk ki. Ha felette van, írjuk fel a volt értéket.
6. 3+ napig tegyük félre egy hűvös száraz helyre.
7. Mérjük meg a feszültségét. Ha több mint 0.1v-ot vesztett a felírt feszültségből, dobjuk ki.

+1. Ha sérülés van a cellán, dobjuk ki.
+1. Ha a pozitív oldalán a szigetelő réteg kitüremkedik, dobjuk ki.

Jó részük nem felelt meg ezeknek a követelményeknek.

Saját készítésű USB-s napelemes töltő

English version.

Szeretném bemutatni a napelemes USB töltőmet és a tapasztalatokat vele. 2009-ben készítettem. Kínából az Ebay-ről rendeltem 6 napelem panelt 12800 forintért akkori áron. Ez inflációval korrigálva ma 15000Ft lenne. Egy DVD tokba tettem bele a paneleket ami a 7 év alatt már kissé megviselt lett, egy új tokot fogok fabrikálni. Ki néz manapság még DVD-t?


A dióda nem látszik a szigetelő szalagtól.



Ezek 6V-os 133mA-ás panelek, tehát 0,8W darabja. Tehát összesen a hat darab 4,8W 15000 Ft-ért. Ma 26W-nyi panelt vehetnék ennyiért. 7 év alatt több mint ötödére csökkent az áruk!

Úgy okoskodtam, hogy 6V az pont jó lenne USB-s eszközök töltésére, mert az USB szabvány 5V-ot ír elő. Amint az a képen is látható 3 panelt használtam fel, párhuzamosan kötöttem őket, így elvileg 400mA áramerősséget tudnak leadni. Az USB konnektor elé még betettem egy diódát is, hogy ha direktben töltenék akkumulátorokat, az áram ne tudjon a panelek felé menni és elfűtődni rajtuk.

A napelem panelek terheletlenül és ideális fényviszonyok esetén adják le a rájuk megadott teljesítményt. Kíváncsi voltam terhelés mellett mennyi áramerősséget adnak le. Megmérve a csoda kínai KEWEISI kapacitásmérőmmel, terheléssel 4,6V mellett 0,2A áramot adnak. Ha nem közvetlenül a napnak fordulnak a panelek akkor kb 10%-al esnek ezek az értékek. Ha mondjuk vízszintesen állítom a paneleket, akkor is lead kb 4,5V-ot és 0,15-0,17A-t.

Mivel elég lassan tölt, ritkán használtam, csak ha bicikli túrára megyek akkor töltöm vele a PDA-mat
(kis kézi számítógép) amit GPS navigációra használok.



Ami a slusszpoén még, hogy a maradék 3 napelem panelt annó eladtam a Vaterán dupla áron mint amennyiért én vettem, így az én 3 panelem ingyen volt.


2016. február 13., szombat

Keweisi KWS-V20 - USB kapacitásmérő Kínából - Hát, nem tudom

English version.

----------------------------------------------------------------------
Update: 2016.02.25 
Az áramfogyasztása 3,82mA, azaz az 5V miatt kb 0,02W
----------------------------------------------------------------------

Üdvözlet mindenkinek, gondoltam jó lesz nekem ha rendelek Ebay-ről Kínából egy USB-s kapacitásmérőt, így le tudom mérni a 18650-es akkumulátorok kapacitását amikor valamit rádugok feltölteni a Soshine E3-ról.

"Márka": KEWEISI
Modell: KWS-V20
20030815 ez gondolom a gyártás ideje? Ez a zacskóján volt... Persze semmilyen leírás nincsen.

Azt hiszem más márkanév alatt meg tokozásban is adják e-bay-en.

Maga a termék nagyon szemrevaló fehér kikapcsolhatatlan háttérvilágítással. Egy reset gombja van, amivel az időszámlálót lehet nullázni. Nem tesz semmi mást, mint az eltelt idő függvényében számolja a rajta átfolyt áramot mAh-ban. Mutatja az aktuális feszültséget és áramerősséget. Ez rendben is van, de nekem kicsit pontatlan. Simán +- 0,2 voltot téved. 100mA alatt meg össze vissza mutatja az áramerősséget. Van, hogy 0-át ad, miért ne? A lenti képen épp nincsen rádugva semmi azért 0 az áramerősség. Szóval végül is működik de, hogy pl. az egér energiafogyasztását mérjem, arra nem jó. Nagyobb áramerősségnél viszont jónak tűnik. Egyik oldalán bemegy az áram, a másikon kijön, összekötni pofon egyszerű. De úgy döntöttem építek egy pontosabb kapacitásmérőt magam az Arduino-mal. Az egy következő bejegyzés lesz.



Soshine E3 - 18650 akkumulátor töltő és Power bank

English version.

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Update 2016.03.05: a Kínai eladó a reklamálásom után belement, hogy visszafizessen 4 dollárt a paypal számlámra amiből a paypal le is vont fél dollár kezelési költséget. Gratulálok. Az eladó felajánlotta, hogy küldjem vissza és kicseréli, de mondtam, hogy a posta drágább lenne mint a termék. Végül is teljesen korrekt volt az eladó.
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Rendeltem Ebay-ről, Kínából egy 18650-es akkumulátor töltőt ami Power bank-ként is funkcionál. A "márkája" Soshine, típusa E3. Azért választottam ezt mert ócsó, 4800 Ft volt szállítással, 4 akkumulátort lehet belerakni, amiket külön tölt. A Power bank azt jelenti, hogy ha benne vannak a feltöltött akkumulátorok, akkor az áramot le is tudja adni, van rajta két USB csatlakozó amikkel a kütyüinket feltölthetjük. Tehát ha túrázunk mondjuk és nincsen mivel feltöltsük a telefonunkat, akkor ezt használhatjuk, miután otthon a hálózati árammal feltöltöttük. A 18650-es akkumulátorok nem járnak hozzá, azt magunk kell beszerezzük. Én ugyebár laptop akkumulátorból bontott cellákat akarok feltölteni és használni vele.



Tök jól néz ki és működik is, egy nagyobbacska gond van vele, hogy az egyik foglalata a megengedett feszültség fölé tölti a benne lévő cellát. Ami 4,2 V kellene, hogy legyen maximum. A mellette levő cellát 4,2V-ig tölti, a harmadikat 4,19-ig, a negyediket 4,18-ig. Szóval vigyázni kell vele, mert nem jó túltölteni a cellákat főleg amikben van túltöltésvédelem. Emiatt reklamáltam is az eladónál, kíváncsi vagyok ad-e visszatérítést. Úgyhogy az első foglalatot óvatosan használva működik a dolog.



Ja igen, még egy apróság amire figyeljünk. A cucc alapból 1,4mA-t fogyaszt csak úgy, ami felszökik 3-8mA-re 3-4 másodpercenként. Ez azt jelenti, hogy naponta simán leszív az akksikból kb 62mAh-t. Gondolom ez eloszlik az akksik között, ha több van benne. Ez az elméletem szerint a töltő mikrokontrollerének a fogyasztása, ami azért változik 3-4 másodpercenként mert akkor kilép az energiatakarékos üzemmódból és ellenőrzi a cellákat. Erre is figyeljünk, mert ha csak benne hagyjuk az akksikat, előbb utóbb lemeríti őket. Én azt találtam ki, hogy egy műanyag lapot teszek az akksik egyik érintkezőjéhez ami megszakítja a kontaktust és nem tudja őket lemeríteni a szerkezet.



Hogyan is működik. Beletesszük a cellákat, mindegy, hogy hova, hányat. Ha csatlakoztatjuk egy töltőre akkor feltölti őket, ha nem, akkor csak megmutatja a cellák töltöttségét. Ha az usb csatlakozói valamelyikére egy kütyüt csatlakoztatunk feltölteni akkor kijelzi, hogy mekkora a feszültség és áramerősség amit lead. Mikor tölt vagy lemerít az E3-as akkor világít a kijelzője, ami 20mA-t fogyaszt. Ezt ki lehet kapcsolni, ha a hátulján lévő gombot megnyomjuk 1 másodpercre és elengedjük.



Hogy megéri-e megvenni? Sajnos a túltöltés miatt nem tudok neki 100%-ban örülni, de ha sikerül pénzt visszakérni akkor jó választás lehet. Természetesen leírást, specifikációkat, semmit nem adnak hozzá. Nem tudom hogyan megy ez Kínában, de vicces. Aki vállalja a leírt negatívumokat az megrendelheti, mert 18650 töltésre jól használható és töltő akkumulátornak is nagyon jó.

Az Ebay-en még TOMO V8-4 néven is feltűnhet ez a szerkezet.

Természetesen szét is szedtem a cuccot, így néz ki a nyákja:


A jobb alsó sarokban láthatjuk a gyártási dátumot és a verziószámot. A korábbi verziókban nem mutatta lemerítéskor a feszültséget és az áramerősséget, valami kicsit az alkatrészeken is módosítottak. Itt látható a korábbi verzió. Többen panaszkodtak a túltöltésre, valamint, amit írtam, hogy lemeríti a cellákat ha úgy hagyjuk. Láthatjuk a felső képen a 4db töltésvezérlőt és a 4 diódát ami a fordítva betett cellák ellen véd elvileg. Alul látjuk a mikrokontrollert, ami egy PIC16F1933. Ez vezérli a kijelzőt, elvileg van benne hőmérő is, meg ez irányítja a cuccot.



2016. február 7., vasárnap

Led izzó vásárlása - Life Light LED vélemény

English version.

UPDATE 2020.11.18: Kialudt egy 2016.02.05-én vásárolt led égő. Majdnem 5 évig bírta.

UPDATE 2019.09.16: Mind működik tovább. Most a boltban 890ft egy 1250 lumenes. Inflálódunk-inflálódunk.

UPDATE 2018.11.04: Mind a 2016-ban vásárolt mind a 2017-ben vásároltak jól működnek napi használatban.

UPDATE 2017.12.01: Vettem még 5 db-ot Black Friday akcióban 772 Forintért darabját. Ez az újabb a specifikáció szerint 12W-ot fogyaszt és 1250 Lumenes. Papíron 150 Lumennel erősebb mint amit régen vettem. A mért fogyasztása 10W. Meglátjuk mennyire bírja, 3 év a garancia rá! A rányomott dátum 2016.10.18. Felteszem ekkor gyártották.
Mivel a fogyasztása 10W, nem is adhat egy 100W-os normál izzónak megfelelő fényt ahogyan a doboza állítja. A 60W-osnál erősebb érzésre. Valahol 70-80W körülinek saccolnám a fényerejét a normál izzóhoz képest. Szóval aki vásárol inkább nagyobb teljesítményűt vegyen mert annál ami rá van írva kevesebbet ad.
-----------------------------
UPDATE 2017.10.15: Működik vígan. A boltban az ára már lecsökkent 990 Forintra. Őrület. És ezen már a kereskedő haszna és a szállítás Kínából is benne van!!
-----------------------------
UPDATE 2017.03.25: Működik vígan, az egyik maradék Philips feladta. A boltban az ára már lecsökkent 1290 Forintra. Lassan ingyen lesz.
-----------------------------
UPDATE 2016.12.03: Az enyém tökéletesen működik azóta is. A boltban az ára már lecsökkent 1390 Forintra. A két energiatakarékos Philips még mindig bírja.
-----------------------------
UPDATE 2016.03.20: A barátom most mesélte, hogy az ő egyik Life Light Led izzója durrant egyet és lerepült a búrája. A biztosítékot is levágta, valószínű, zárlatot okozott. Egy másik ugyan ilyen izzó náluk csak megszűnt működni. Hát nem jó ómen, remélem az enyém nem csinál majd ilyet... Az ő izzóin "2015.03.10" dátum volt nyomtatva. Felteszem a gyártási dátum. Az enyémen 2015.11.01-es dátum van. A cégnél ahol én vettem, már csak 1590Ft. 200 Forinttal olcsóbb lett 1,5 hónap alatt...
-----------------------------
UPDATE 2016.02.18: Lemértem a led lámpa áramfogyasztását. 10,3W. Érdekes, mert ugye a doboz szerint 12W. Valójában megkérdőjeleződik bármilyen információ vele kapcsolatban ami a dobozára van írva... Valószínű, hogy nem adja le az ígért 1100 Lumen fényerőt. De tényleg erős a fénye és olcsó.
-----------------------------

Egy szobában 3db energiatakarékos 11W-os Philips fénycső világított, ebből egy megadta magát kb fél éve. Nem csodálkozom rajta, mert 2006.01.05-én vásároltam őket 900Ft-ért az OBI-ban. Csak onnan tudom, mert ráírtam a dobozára és a doboz még megvan. Tehát már 10 éve. Akkor ezek voltak a legdrágább E14-es fénycsövek. Kiszámítottam, hogy a 900Ft mai értéken 1304 Ft inflációval korrigálva. 600 Lumen fényerejűek. Nagyon elégedett vagyok velük, viszont az utóbbi időben már nagyon kevés volt a fény amit adnak. A fénycsövek ugyanis minél öregebbek, annál jobban csökken a fényerejük. A fürdőszobai 3db 40W-os normál izzónak több volt már a fénye mint a két szóban forgó 11W-os fénycsőnek. Újonnan a doboz szerint 60W-os normál izzónak felelt meg a fényerejük.


Szóval az üresen álló foglalatba vettem egy LED égőt. De egy E27-es foglalatút mert azoknak nagyobb a teljesítménye mint az E14-esnek. Vennem kellett ezért egy E14-E27 átalakítót is. Érdekes a LED égők árfekvése manapság. Az Obi-ban 20W-os energiatakarékos Osram fénycső 1200 Ft. Ugyan itt, 11W-os Led izzó 1060 Lumen-es Osram: 4500Ft!!!!! Ennyit nekem nem ér a LED. Körbenéztem a neten és találtam egy céget akinél 1790Ft-ba kerül egy 12W-os 1100 Lumen-es
2700 Kelvin-es LED égő. A márkája: Life Light LED. Na ebbe ruháztam be. Meglátjuk meddig bírja. A furcsa az, hogy 3 év garanciát vállalnak rá.

Elvileg 100W-os normál izzónak megfelelő fényt ad 12W fogyasztással. Hazavittem, betekertem. Felkapcsoltam a lámpát és nem égett. Na mondom, gratulálok. De mint utólag kiderült a foglalat átalakító olyan formájú, hogy nem lehet rendesen betekerni a csillárba. Kicsit erőltettem, így megrepedt a csillár foglalat, de most már világít. Nekem jó.

Szóval érzésre is nagyon jó a fénye, igaz lehet a 100W-nak megfelelő fényerő, persze nem raktam mellé egy normál izzót, hogy összehasonlítsam. Nem vibrál és nem hideg a fénye, a meleg fényűt vettem. Bár van akinek ez sem elég meleg.

Viszont az égő forró mint a fene! Mikor kíváncsiságból hozzányúltam a foglalatához, megégette a kezem! Nem tudom meddig fogja bírni ilyen hőterhelés mellett az elektronikája. Szerintem nem is a LED-ek mennek tönkre előbb, hanem az elektronika ami letranszformálja a hálózati feszültséget a LED-eknek.

Ha történik vele valami, frissítem ezt a bejegyzést. Emlékeztetőül: 2016.02.05-én vásároltam és kezdtem használni. 3 év garancia van rá.

40%-al drágább mint az energiatakarékos fénycső, viszont hatékonyabb, mert ugyanannyi energia felhasználással több fényt ad. Igazából most azt mondom, hogy drága dolog ez, még úgy is, hogy egy noname változatot vettem. De valamiért most nagy divat, mindenhová LED világítást raknak. Meglátjuk meddig bírja. Aztán az Osram 4500 Ft-os nem tudom mennyivel lenne jobb mint ez. Meglátjuk.